Elindultam lefelé.....



Mármint nem a lejtőn hanem a lépcsőházban az alsó szint felé.



A lépcsőház felújítása komoly kihívásnak ígérkezett, mert az alsó szinttől a belmagasság 5,8 méter volt, valamint a lépcső alatti mosókonyhának kinevezett helyiség újjáépítését is jelentette.

A legelső probléma ismételten az aljzat újrabetonozása volt, továbbá kiderült, hogy magát a lépcső fém vázát sem rögzítették megfelelően.
Nem lehetett úgy közlekedni a lépcsőn, hogy azt ne hallja valaki.

Az aljzatbeton felbontásakor a vízvezeték cseréje miatt kiderült, hogy a lépcső alja, gyakorlatilag a beton alatt a homokban lógott, nulla alátámasztással.
Így ki lett ásva az egész és vasalással az alaphoz rögzítve egy nagy betontuskóba lett beöntve.

Ezután elkészült az aljzat betonozása.







Bekerült a lépcsőház és a mosókonyha műanyag bejárati ajtaja. Itt ismételten elkövettem egy szarvashibát, mert közvetlenül az aljzatbetonra ültettem rá a bejárati ajtót, azt gondolva hogy az állítási lehetőségekkel majd korrigálom a magasságot a járólaphoz.
(Mikor lekerült a járólap csak pár milliméternyi állítási lehetőségem maradt anélkül, hogy az alsó illesztésnél rés keletkezzen a küszöb és az ajtó között, vagy az ajtólap leérjen a laphoz.)
A mosókonyha ajtaja mellékbejárati ajtó fix zsanérral, így annak a küszöbét alá ékeltem.


A lépcsőház falába, falára került a vízvezeték a villanyvezeték, és a gázvezeték jelentős része, így a lakórész felőli fal úgy nézett ki mint az ementáli sajt a sok véséstől. Mivel a ház leghidegebb helyisége is ez volt, úgy gondoltam, hogy valamilyen módon javítok a szigetelésen.



A lépcsőház lakótér felőli oldalára 3 cm-es polisztirol szigetelés a külső falra 1-cm-es polisztirol szigetelést raktam fel.
Sajnos az ajtónyílások falsíkra lettek építve és a másik oldalon tömör betonnal kiöntve, így azokat elmozgatni oldalirányba nem lehetett, és ezért is került fel csak 1 cm a külső falra. Bár többet rakhattam volna fel.
A falak szigetelésével sima felületet kaptam, de felért egy akrobata mutatvánnyal, mire a plafonig értem.

A szigetelés elkészültével már csak glettelni és festeni kellett a falat. A plafonra a már korábban alkalmazott polisztirol álmennyezet került. Gyakorlatilag belülről ki lett szigetelve az egész helyiség.
A tölgyfa lépcsőlapokat asztalos ismerősömmel legyalultattam, és több réteg vizes bázisú parkettalakkal kezeltem.
















A lépcső alatti mosókonyhába kialakítottam egy mosógépállást egy kézmosót és ide került a bojler is.
A vizes oldal a zuhanyzóból megmaradt csempével burkoltattam fel. ( Most jól jött hogy 6 nm-el elszámoltam a csempét) A lépcső alá a vas vázra 8-as OSB lapot csavaroztam fel, amire polisztirol álmennyezetet ragasztottam. 






A lépcsőház részleges fűtését a jövőben meg kell majd oldanom, mert az első hideg napok beköszöntével az alsó szinten folytatott vakolás következményeként nagyon komoly páralecsapódás alakult ki a hideg pontokon, szó szerint gyűjteni lehetett a vizet.
A falak kiszáradását követően a probléma nem szűnt meg csak mérséklődött, mert a 10 C fok alá hűlt lépcsőház hideg pontjain továbbra is izzadt a fal. Az egyetlen megoldás a helyiség legalább 15 C fok-on való tartása és a falak áthűlésének megakadályozása lesz. 



  

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Villanyszerelés

Kép
Aranyszabály: A feszültség alatti vezetéknek csak a fogása más. A ház villamoshálózata a 90-es évek végén részben felújításra került, ez annyit jelentett, hogy az alumínium vezetékeket rézre cseréltem.  A csere akkori oka az volt, hogy a  kötődobozok füstölni kezdtek, és az óra akkor is szépen vánszorgott, ha semmi nem volt bedugva,  mivel az összetekert vezetékcsatlakozások fellazultak, és szigetelés gyanánt feltekert szigszalag az évtizedek alatt porrá száradt, a maradék szénné bomlott.  A 80-éveknek megfelelően a ház villamos rendszere 4 körre osztott egyvonalas hálózat volt, ahol egy körön volt a világítás és a dugaszoló aljzatok is. Ha indult a porszívó, akkor halványult a villanykörte. Természetesen a kor szellemében nem sokat adtak az érintés elleni védelemre, így fordulhatott az elő, hogy kis kölyökként a fürdőkádban ülve panaszkodtam hogy csíp a víz.  Részben a hibát orvosolták, és a villany bojler legalább kapott védőföldelést de ...
További információk

Kerticsap

Kép
A kerti csap felújítása járulékos volt, igyekeztem itt is a legolcsóbb megoldást megtalálni, meg nem is tetszettek a több tízezer forintos előre gyártott álló kutak, és itt el is követtem az első hibát. Sajnos követtem a régi megoldást és a föld alatt beiktattam egy T elágazást és külön fagytalanító elzárót a csap elé.  Most már úgy csinálnám, hogy a vízóra aknájából indítanám a kerti csap vezetékét megszakítás nélkül és ide raknék be egy víztelenítő csapot, kihozva a T elágazást és a fagytalanítót a föld alól.  Bontásból maradt bőven tégla, így ebből készítettem el a kerti csapot, egy kis beton alapra.  A téglák összeragasztására fagyálló flexibilis csemperagasztót használtam. 
További információk

Vízvezeték felújítása

Kép
Az nyilvánvaló volt, hogy a közel 40 év megviselte a ház épületgépészetét, ezért az egész ház új víz, villany és szennyvíz vezetéket kapott. Hosszú netes kutatómunka volt annak eldöntésére, hogy milyen csővel, milyen technológiával kerüljön kialakításra az új ivóvízrendszer. Volt olyan, melynél viszonylag olcsó maga a csővezeték, azonban az idomok csatlakozások több ezer forintba kerülnek darabonként. Volt olyan ahol olcsó a vezeték és az idomok, de az összeállításukhoz komoly gépre van szükség ám csak szakembernek van, vagy horror áron beszerezhető. A kézzel szerelt, oldható kötésekről kiderült, hogy fal alatti szerelésük nem ajánlott, mert garantált idővel a szivárgás. A vízvezeték kibontásakor nyilvánvalóvá vált, hogy az utolsó pillanatban kerültek ki a csövek a falból. Az évtizedek alatt a vascsövek elkorrodálódtak, már nem az volt a kérdés hogy lesz-e csőtörés, hanem az hogy mikor. Két lehetőség maradt a végére: Réz csőből, réz idomokkal forrasztáss...
További információk